1290 Ft 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról… Büntetés-végrehajtási törvény mennyiség Kategóriák: Büntetés-végrehajtási jog, Werbőczy-sorozat. Leírás Tartalom: 2013. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról. Hatályos: 2021. január 1. Szerkesztés lezárva: 2021. február 10. További információk Tömeg 0. 24 kg
Konzultáció A konzultáció során lehetősége van teljeskörű személyre szabott tájékoztatást kapni jogi lehetőségeiről, választ kap arra kérdésére is, hogy "mi az amiben egy ügyvéd segítségére lehet". A személyes találkozót követően tudja mérlegelni azt, hogy igénybe kívánja venni szakképzett ügyvéd segítségét.
Az új törvény igazodik az új Btk. megváltozott szankciórendszeréhez, azonban nem csupán átveszi, hanem helyenként pontosítja, körbemagyarázza a szabályokat. A korábbi Btk. sajátossága volt, hogy az anyagi jogi rendelkezései mellett tartalmazott számtalan büntetés-végrehajtási rendelkezést is. Az új Btk. ezzel szemben már csak tisztán az anyagi jogi szabályokra épül és a végrehajtással kapcsolatos normákat a büntetés-végrehajtási törvény részére engedi át. A kódexben központi szerepet betöltő szabadságvesztés végrehajtásának újraszabályozása szintén lényeges eleme volt a jogalkotásnak. Újdonság, hogy a törvényben a szabadságvesztésre vonatkozó alapelvek az erről szóló fejezet elején kerültek rögzítésre. Ezek között találunk néhány hagyományos alapelvet (törvényesség, fokozatosság, normalizáció), de megjelennek új alapelvek, mint pl. a rugalmasság, káros hatások minimalizálása, pragmatizmus, egyéni aktivitás, egyéniesítés. A szabadságvesztés végrehajtásának célja mindezek ellenére a jelenleg hatályos szabályokhoz hasonlóan került megfogalmazásra az új törvényben, érzékeltetve azonban a büntetés letöltésének ideje alatt az elítélten "végzett" társadalomba visszavezetést célzó folyamat fontosságát.
De a Btk. különös részében is meg van határozva jó néhány eset amikor – bizonyos feltételek esetén – korlátlanul enyhíthető a büntetés. Például korlátlanul enyhíthető a fogolyszökés elkövetőjének büntetése, ha önként feladja magát. Szintén korlátlanul enyhíthető a legtöbb esetben a költségvetési csalás elkövetőjének büntetése ha költségvetésnek okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. A büntetés kiszabása bűnszervezet esetén Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. Büntetéskiszabása visszaesők esetében Speciális, az általánosnál szigorúbb büntetéskiszabási szabályok vonatkoznak a különös és a többszörös visszaesőkkel szemben, illetve még ennél is szigorúbb rendelkezések alkalmazandóak adott esetben az erőszakos többszörös visszaesők esetében. Más büntetőjogi cikkeim Egy érdekes tudományos cikk az emberölés miatti büntetéskiszabás témájában
Mindezek alapján a szabadságvesztés végrehajtásának célja a jövőben "az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti reintegrációs tevékenység eredményeként annak elősegítése, hogy az elítélt szabadulása után a társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon. " Az új törvény nagyobb hangsúlyt fektet az egyéniesítésre és az elítéltek oktatására, foglalkoztatására, annak érdekében, hogy az elítéltek szabadulásuk után megfelelően integrálódjanak a jogkövető "normál" társadalmi életbe. Kérdés azonban, hogy az ehhez szükséges feltételek meglétét biztosítani tudják-e majd az intézmények, hiszen a munkáltatás biztosítása jelenleg is problémás terület a büntetés-végrehajtásban. Ami biztos, hogy az állam ezután nem vállalja a büntetésüket töltők teljes eltartását, így az új kódex a dolgozó elítéltet kötelezni fogja arra, hogy a tartásukhoz szükséges költségekhez keresményükből járuljanak hozzá, míg a nem dolgozó elítéltek valamely rendszeresen járó pénzellátásukból is kötelesek lesznek az anyagi hozzájárulásra.
Az elítélteknek meg kell majd téríteniük azokat a költségeket, melyeket önhibájukból maguk okoznak és anyagi helyzetükhöz képpest fizetniük kell majd olyan – jelenleg ingyen igénybe vehető – szolgáltatásokért, mint például a mosás, a hűtőszekrény, a televízió vagy a konditerem használata. A jogszabály az elektronikus távfelügyeleti eszközök használatát is lehetővé teszi, melyek segítségével az őrzött területeken kívüli munkavégzést, vagy az elítélt ideiglenes eltávozását tudják majd nyomon követni az intézetek. A fogvatartottak besorolását egyébként egy újonnan felállított Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet fogja végezni, mely egy, az egyéniesítést lehetővé tevő új rezsim-rendszer kialakítását fogja szolgálni. Ennek lényege, hogy az elítélt befogadásakor megfelelő pszichológiai tesztekkel, felmérésekkel meghatározzák az egyén társadalmi hátterét, megismerik személyiségét, s ennek megfelelően, személyre szabottan tudják majd segíteni a reintegrációt.
Az új büntetés-végrehajtási kódex jogkövető életmódra nevelné az elítélteket, differenciáltabb jutalmazási-fenyítési rendet, elektronikus távfelügyeletet is bevezet és fizetőssé teszi a konditerem, tv, hűtőszekrény használatát a börtönökben. Harmincöt éves szabályozási múlt után, várhatóan 2015-ben lép hatályba az új büntetés-végrehajtási törvény, melyet a tavaly év végi jogalkotási hullám részeként fogadott el az Országgyűlés. Az átfogó igazságügyi reform egyik láncszemét alkotó új jogszabály igazodik az új büntető törvénykönyv és az elmúlt évek tapasztalatainak rendszeréhez, s új alapokra kívánja helyezni a büntetés-végrehajtást. A társadalmi változásokra reagáló büntetőpolitika a korábbinál szigorúbb választ ad a bűnözés régi-új formáira, hatékonyságot remélve az új szellemiségű reformoktól. 2012 nyarán fogadták el a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény t (új Btk. ), majd idő közben elkezdődött az új büntetőeljárási kódex kidolgozása, s mintegy harmadik pillérként került megalkotásra az új Btk.
Törvények 1975-1989 1 500 Ft 2 750 - Készlet erejéig
A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele. Tehát egy kettőtől nyolc évig terjedő büntetési tétel esetén a középmérték öt év. Egy öttől tíz évig terjedő büntetési tétel esetén a középmérték 7, 5 év. A bíróság azonban – megfelelő indoklás mellett – természetesen eltérhet a középmértéktől. Az általánosnál enyhébb büntetéskiszabás Nemcsak a középmértéktől, hanem még a büntetési tételkerettől is lehet térni indokolt esetben. Enyhébb büntetési tételkeret között szabhatja ki a bíróság a szabadságvesztés büntetést, ha méltánytalan lenne még az adott bűncselekmény esetében meghatározott legkisebb mértékű szabadságvesztés kiszabása is. A Btk ezért úgy rendelkezik, hogy a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel "túl szigorú" a bíróság megítélése szerint. A büntetés kiszabása számokban a büntetés enyhítése esetén Ez alapján, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi szabadságvesztés szabható ki.
Kamo Gáz Kft, 2024