Ez a nap egy alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére, védelmére. 1996 óta egy Németországból indult mozgalom hatására Magyarországon is minden évben megválasztják az év fáját és madarát. A választás célja, hogy a természeti kincsnek számító hazai erdőkben élő gyönyörű fákra, illetve madarakra széles körben felhívja a figyelmet. A rendezvény az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra, és általában a természet fontosságára, életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története, helyi jelentősége van. Ezek közül a szakmai zsűri választja ki a tíz döntőst, melyekből a közönség a július 1. és október 1. közötti online szavazáson választja ki kedvencét. A vetélkedő a nemzetközi Európai Év Fája versenyhez kapcsolódik, mely versenyt az Environmental Partnership Association (EPA) szervezi. Az Országos Erdészeti Egyesület már 1996-ban elindította az ugyanilyen néven futó Év Fája mozgalmat, amely nem egy konkrét fát, hanem egy-egy kevésbé ismert hazai fafajt ismertet meg a nagyközönséggel és az erdészeti szakmával.
Magyarországon ünnepelték meg először a Madarak és Fák Napját, 1902-ben. Az ünnep előzménye, hogy a "mezőgazdaságilag hasznos szárnyasok" védelmére egyezséget kötöttek a az európai államok. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter minden iskola számára előírta a Madarak és Fák Napjának megünneplését, s a gyermekek fákat ültettek, madárodúkat helyeztek ki, akadályversenyeken, kirándulásokon vettek részt – így fordítva figyelmet a természet védelmére. Újjáéledt ünnep A II. világháborút követően sajnos hosszú időre feledésbe merült az ünnep, de a nyolcvanas években a természetszerető emberek lassanként újjáélesztették, majd 1994-ben ismét törvénybe foglaltatott hazánkban, hogy "Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – a természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia. " Ennek megfelelően programok, akciók sokasága várja szerte az országban, nem csak a gyerekeket, hogy tisztelettel adózzanak a természetnek.
Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Az első világháború kitörése, az addig minden évben megrendezett ünnepet megszakította. A két világháború között az iskolákra bízták a Madarak és fák napjának megünneplését. A II. világháború után sokáig nem is hallunk e jeles napról, csak az 1954. évi madárvédelemről szóló minisztertanácsi rendelet említi ismét, mint a madárvédelem tömegmozgalommá való fejlesztésének egyik eszközét. Legközelebb az 1982-ben kiadott természetvédelmi törvény záró rendelkezései között találkozunk vele, hagyományként említve. A rendszerváltozás után ismét feléledt megtartása, s egy 1994-es miniszteri rendelet alapján május 10-re tették ennek ünnepét. A hosszú évek során, a madarak mellett, egyre nagyobb szerepet kaptak a fák is e jeles nap alkalmával. A fák ugyanis lassítják az éghajlatváltozást: egy 50 éves lombos fa 50 kg oxigénnel dúsítja a légkört és közel 70 kg szén-dioxidot dolgoz fel egy vegetációs időszakban, valamint 400 kg egyéb szennyeződést szűr ki a levegőből (por, nitrogén-dioxidok, kén-dioxid…), és évente kb.
Kamo Gáz Kft, 2024