Köztartozásnak minõsül a NAV adóztatási és vámszervénél, valamint az önkormányzati adóhatóságnál (a fõvárosi székhelyû adózók esetében mind a kerületi, mind a fõvárosi önkormányzati adóhatóságnál) nyilvántartott, törvénybõl eredõ fizetési kötelezettség. A NAV az általa nyilvántartott adótartozás - beleértve a behajthatatlannak minõsített és a letéti számlán szereplõ adótartozásokat is - vizsgálata során az adott adónemen nyilvántartott adótartozás összegét csökkenti a más adónemen fennálló túlfizetés összegével. Az szja 1 százalékából részesülni kívánó szervezetnek a 2011. augusztus 1-je elõtt esedékessé vált, és meg nem fizetett köztartozást legkésõbb 2011. július 31-ig, a 2011. és a kedvezményezetti státusz igazolására szolgáló adatlap keltének idõpontja közötti idõszakban esedékessé váló köztartozást pedig legkésõbb annak esedékessége napján rendeznie kell, mivel a lejárt esedékességû köztartozás 2011. augusztus 1-jétõl késve történõ rendezése esetén nem jogosult a részére felajánlott összegre.
Minden adófizető magánszemély rendelkezhet adója 2 x 1%-áról, amennyiben személyi jövedelem adóját határidőre, maradéktalanul befizeti. Az egyik adó 1% alapítvány, társadalmi szervezet vagy külön nevesített intézmény javára lehet felajánlani. A másik adó 1% pedig valamely egyház vagy a törvényben meghatározott kiemelt költségvetési előirányzat javára adható. Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06 Használja ki a lehetőséget és segítsen Ön is adó 1% felajánlásával! Adóegyszázalékot váró szervezetek munkájáról informálódhat a következő oldalakon:
Oldalonkon összegyűjtöttük azokat az 1 százalék fogadására jogosult szervezeteket, amelyek szűkebb értelemben az emberi jogok, tágabb értelemben pedig az emberi környezet jogaiért és jogorvoslatáért felelősek. Érdekes és hasznos cikkek, minden, ami jog. Eszközök Linkajánlás Egyéb linkgyűjtő oldalak Állatvédelem Civil Egészségmegőrzés Egészségügy Egyház Esélyegyenlőség Foglalkoztatás Fogyasztóvédelem Fogyatékkal élők Gyermekvédelem Ifjúságvédelem Környezetvédelem Közrend Kulturális Lobby NAV Oktatás Rehabilitáció Sport Szabadidő Szociális Természetvédelem Tudományos
– bevallást helyettesítő nyilatkozatot tenni a TAONY nyomtatványon. Felhívom a figyelmet, hogy ez akkor és csak akkor igaz, ha egy fillér vállalkozási – és/vagy ingatlanhasznosítási bevétel nem keletkezett! Amennyiben akár minimális bevétel is keletkezett, akkor érvényesen ilyen nyilatkozatot tenni nem lehet, függetlenül attól, hogy adott esetben az érintett civil szervezet végleges adóalapja nulla! Egy vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítási tevékenységet folytató civil szervezet esetében a társasági adózás kapcsán az első eldöntendő, felmérendő szempont, hogy civil szervezet rendelkezik-e a fordulónapon közhasznú jogállással, avagy sem. Fordulónap alatt civil szervezeteknél a 12. 31-ét értjük, esetükben az üzleti év a törvény erejénél fogva nem értelmezhető! Még mindig típushiba, hogy a közhasznú jogállás és a közhasznú tevékenység végzése – mint olyan – összemosódik. Közhasznú jogállású az a szervezet, akit a bíróság jogerősen közhasznú jogállásúként nyilvántartásba vett, minden közhasznú jogállású szervezet végez (legalább is kéne végeznie) közhasznú tevékenységet, de nem minden közhasznú tevékenységet végző szervezet közhasznú jogállású!
Ezeknek a dokumentumoknak legalább egy évig publikusnak kell lenniük, és mindenki számára elérhetőek kell, hogy legyenek. Illetékmentességi jogosultság igazolása Minden civil szervezetnek írásban kell nyilatkoznia az illetékmentességi jogosultságáról, amelyet az adóhatóságnak ellenőriznie kell, mielőtt bírósági eljárásba, vagy gépjármű vételbe kezdenének. A civil szervezetek számára illetékmentesen intézhető a nyilvánosságba vétel, a változásbejegyzés, a megszűnés, valamint a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele. Előfordulhatnak olyan esetek is, hogy adott civil szervezetek társasági adó fizetésére kötelezettek, ebben a helyzetben azonban az illeték tárgyhoz kapcsolódóan kedvezményekben részesülhet. Ilyen például a visszterhes vagyonátruházási illeték, az ajándékozási illeték, az öröklési illeték, az eljárási illeték és az igazgatási, azaz bírósági szolgáltatások díja, a gépjármű és pótkocsi megszerzésére vonatozó illetékszabályok, valamint az adó- és vámhatósági eljárásokra vonatkozó illetékszabályok.
A híresztelésekkel ellentétben a 60% korlát továbbra is él, azaz ha egy civil szervezet az összes bevételeinek 60%-át vállalkozási tevékenységből érte el, akkor gazdasági – vállalkozási szervezetnek minősül, és mint civil, fő szabály szerint – hacsak különleges indok nincsen rá – nem is létezhet tovább. Átalakulnia nincs hova, hiszen forprofit céggé nem alakulhat, így ezekben az esetekben csak a megszűnéses eljárások valamelyike kerülhet szóba. Jó tudni, hogy erről a tényről első körben az adóhatóság jut információhoz, mégpedig úgy, hogy egy ilyen szervezet esetében a társasági adóbevallás tekintetében úgy kell eljárni, hogy semmilyen, civil szervezetekkel kapcsolatos adóelőnyt nem érvényesíthet, szervezeti kódkockákat nem jelölhet, tehát tulajdonképpen a teljes adóalapja után adózik, független a bevétel fajtájától! Éppen ezért az adóhatóság az, aki a civil törvény értelmében az ilyen civil szervezetek esetén törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez. Azon civil szervezetek, akik sem vállalkozási tevékenységet nem folytattak, sem ingatlanhasznosítási, átruházási tevékenységük nem volt az adóévben, jogosultak a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig – tárgyévet követő május 31.
Hogyan válasszunk civil szervezetet? Hogyan ajánlhatjuk fel civileknek az 1 százalékot? Kizárt civil kedvezményezettek Még több adó 1+1% Hatásosak az alternatív gyógymódok? Hogyan őrizzük meg az egészségünket? Lovaglás természetesen és szabadon Milyen sportot válasszunk? SportolOK - Sport és Egészség A mozgás fontossága Együtt jobb a sport! Hogyan legyek egészséges?
Kamo Gáz Kft, 2024